Személyi sérülés és kártérítés: mely jogszabályok védenek?
Ez most egy kicsit durva lesz. Mármint durva jogi szövegek is lesznek.
Ha balesetben megsérültél, a kártérítéshez való jogodat több jogszabály is rögzíti. Hogy melyik vonatkozik rád, az attól függ, hol és hogyan történt a baleset: az utakon vagy a munkahelyeden.
Ebben a cikkben áttekintjük a legfontosabb jogszabályokat, lehetőség szerint a legközérthetőbben: mi jár a sérültnek, ki fizet, és meddig lehet a kártérítést kérni.
A legfontosabb jogszabályok
| Jogszabály | Mikor fontos? | Mit mond? |
| Polgári Törvénykönyv (Ptk.) – 2013. évi V. törvény | Minden személyi sérülésnél | Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni (6:519. §). A közlekedés „veszélyes üzem”: az üzembentartó akkor is felel, ha nem hibázott (6:535. §). |
| Kgfb. törvény – 2009. évi LXII. törvény | Közúti balesetnél | Minden gépjárműre kötelező a felelősségbiztosítás, így a kárt a károkozó biztosítója fizeti. Személyi sérülésnél káreseményenként 6,45 millió eurónak megfelelő forintösszegig (13. §). |
| Munka Törvénykönyve (Mt.) – 2012. évi I. törvény | Munkahelyi (üzemi) balesetnél | A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt (166. §), mégpedig a munkavállaló teljes kárát (167. §). |
| Munkavédelmi törvény – 1993. évi XCIII. törvény | Munkahelyi (üzemi) balesetnél | Meghatározza, mi számít munkabalesetnek, és előírja a baleset kivizsgálását és jegyzőkönyvezését. Ez a jegyzőkönyv a kárigény egyik legfontosabb irata. |
Közúti balesetnél tehát nem kell bizonyítanod, hogy a károkozó hibázott: elég, ha a sérülésed a jármű üzemeltetéséből ered.
Munkahelyi balesetnél pedig a munkáltató csak szűk körben mentesülhet a felelősség alól.
Mi jár a sérültnek a jogszabály szerint?
A Ptk. szerint a károkozó a sérült teljes kárát köteles megtéríteni (6:522. §). Ez három nagy tételből állhat:
- Sérelemdíj (2:52. §): a nem vagyoni sérelemért, például a fájdalomért, az egészség és az életminőség romlásáért jár. Az összegét a bíróság egy összegben állapítja meg, a jogsértés súlyát és a körülményeket mérlegelve.
- Vagyoni kár (6:522. §): a kezelések, gyógyszerek, utazás, ápolás költségei, valamint az elmaradt jövedelem.
- Jövedelempótló járadék (6:528. §): ha a sérülés miatt csökkent a munkaképességed, és emiatt kevesebbet keresel, mint a baleset előtt, rendszeres havi járadék illethet meg.
A jogszabály csak a kereteket adja meg. Hogy ezekből a te ügyedben mennyi jár, azt a bírói gyakorlat és a benyújtott iratok döntik el.
Meddig kérheted a kártérítést? Az elévülés
A kártérítési igény nem érvényesíthető bármeddig. Az elévülési idő a baleset típusától függ:
Közúti baleset (veszélyes üzemi felelősség): 5 év
Munkahelyi (üzemi) baleset: 3 év
Ha a balesetet bűncselekménnyel okozták (például súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset)
Hosszabb: legalább 5 év, illetve amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik (Ptk. 6:22. §), és menthető ok esetén szünetelhet is (Ptk. 6:24. §). A pontos határidőt ezért mindig az adott ügy ismeretében lehet megmondani. Ne várj az utolsó pillanatig: minél hamarabb kezdesz bele, annál biztosabb az igényed.
A jogszabály ismerete még nem elég
A törvények kimondják, hogy kártérítés jár neked, de azt nem, hogy mennyi. A sérelemdíj összegét a bírói gyakorlat alakítja, a biztosító pedig csak arra fizet, amit iratokkal alátámasztva, jól megindokolva kérsz. Ebben tudunk mi neked nagyon erős segítséget nyújtani.
Szilágyi Csaba 2010 óta foglalkozik személyi sérüléses károk rendezésével.
A csapat vezető jogásza dr. Palánki Gábor ügyvéd.
Írd meg röviden, mi történt, a Kapcsolat oldalon, vagy hívd Csabát: +36 20 219 28 43.
És, ami egy ilyen írás után kötelező: a cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az egyedi jogi tanácsadást.
